Jelenlegi hely

Hamvazószerda, a nagyböjt kezdete

Hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, és a Húsvét előtti 40 napos nagyböjt kezdete. 

Április 1-től (húsvét vasárnaptól) visszaszámolva (a vasárnapokat levonva - az Úr napján nincs böjtölés) a negyven napos nagyböjt 2018-ban február 14-én kezdődik, és éppen egybe esik a Valentin nappal. 

Kép forrása: Szentkut.hu


A hamuval hintés ősi keresztény szertartás, melyben az őskeresztények hamuval szórták meg fejüket, bűnbánatuk jeleként. 

Hamvazószerdán és azt követő vasárnap a katolikus pap megszentelt hamuval (előző évi virágvasárnapi barka hamuja) keresztet rajzol a hívek homlokára és ezt mondja: "Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!"  A hamvaztatás az elmúlást és a bűnbánatot jelképezi. 

Hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti nap a keresztények körében, amikor tiltott a húsevés, napi háromszori étkezés engedélyezett, de csak egyszer lehet bőségesen étkezni. Vonatkozik még a hústól való tartózkodás a nagyböjti időszakban a pénteki napokra is, amit az egyház 14 éves kortól kér a hívektől.  

Hogy jön ki a 40 napos böjt, amikor hamvazószerda és Húsvét között több, mint 40 nap van?

Hamvazószerda a mozgó ünnepek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden évben más napra esik a kezdete és a vége. Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük, innen visszaszámolva, és a vasárnapokat kihagyva jön ki a 40 nap. A vasárnapok böjttiltó napok, így ezek nem számítanak bele, nem részei a 40 napos böjtnek. A XI. századtól lett  hamvazószerda a nagyböjt kezdete.

Régen igyekeztek, hogy hamvazószerdáig elfogyasszák a farsangi időszakból maradt, főként zsíros ételeket. Nagyböjtben nem főztek zsírral, húst és zsíros ételeket nem ettek. Tilos volt a hangoskodás, mulatozás, így ebben az időszakban esküvőt sem tartottak. 

A nagyböjt a keresztények számára a lelki elmélyülés, a bűnbánat, az ima, a szegények segítése, az áldozatvállalás időszaka.

May Andi -  Monorimami