KODÁLY NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI FESZTIVÁL - Kórusok hete
A Sixtus-kápolna Pápai Kórusa 1500 éves történetével a világ legrégebbi, folyamatosan működő zenei együttese. Az évszázadok során többször átalakult, attól függően, milyen repertoárt volt hivatott előadni. Az „Énekes Kórusok Kollégiuma”, amely már akkor a szakrális többszólamúság megszólaltatásának mestere volt, a XV. század végén találta meg „természetes színpadát”, az Apostoli Palota Sixtus-kápolnát, amely ma is az együttes otthona. IV. Szixtusz, azaz Francesco della Rovere pártfogásával fontos fejezet kezdődött a Kórus történetében, és e mecénás pápa tiszteletére, valamint utalásképpen szolgálatának eredeti helyére, a Kórust „Sixtus-i Zenei Kórus” vagy „A Sixtus-kápolna Kórusa” néven ismerik. Olyan világhírű zenészeket tudhatott tagjai között, mint Guillaume Dufay, Josquin Desprez, Cristóbal de Morales, Jacob Arcadelt, Giovanni Pierluigi da Palestrina, Gregorio Allegri, és ma is őrzi eredeti küldetését, ami nem más, mint a Szentatya liturgikus ünnepeinek zenei szolgálata.
A Kórus jelenleg 24 felnőtt énekesből és körülbelül 30 gyermek énekesből, a “Pueri Cantores”-ből áll, akik az ún. „fehér hangok” szólamát alkotják. A Kórus az Egyház igehirdető tevékenységének, valamint a művészeti, zenei, kulturális és szellemi örökség terjesztésének megkülönböztetett eszköze. Elsősorban a vatikáni Szent Péter-bazilikában végez liturgikus szolgálatot, és a pápai liturgiák szolgálattevőjeként a Pápai Liturgikus Ünnepléseinek Hivatala alá tartozik, felelőse pedig a Pápai Liturgiák Ceremóniamestere.
„Az egyetemes Egyház zenei hagyománya fölbecsülhetetlen értékű kincs. Minden más művészi kifejezésmód fölé emelkedik, leginkább azért, mert a szent szövegeket kísérő dallam az ünnepélyes liturgiának szükséges és integrális része.” (vö. II. Vatikáni Zsinat Konstitúciója a Szent Liturgiáról, 112. p.).
Műsor:
Gregorián ének: Victimae Paschali laudes (Húsvéti sequentia)
Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525 – 1594): Exaltabo te
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Vox dilecti mei
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Nigra sum
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Veni dilecte mi
Lorenzo Perosi: Pater noster
Giuseppe Liberto (1943): O vos omnes
Lorenzo Perosi (1872 – 1956): Oremus pro Pontifice
Domenico Bartolucci (1917 – 2013): Exsultate Deo
PEZZO D’ORGANO – Josep Solé Coll - orgonista
Gregorián ének: Factus est repente (Pünkösdi áldozási antifóna)
Tomás Luis de Victoria (1548 – 1611): Ave Regina caelorum
Lorenzo Perosi: Ave Maria
Giuseppe Liberto: Alma Redemptoris Mater
Domenico Bartolucci: Exsultate iusti
Domenico Bartolucci: O Sacrum convivium
Giovanni Pierluigi da Palestrina: Credo della Missa Papae Marcelli
Marcos Pavan – Direttore
Michele Marinelli – Magister Puerorum
