A férőhelyek száma csoportonként 25 fő, ez azonban a fenntartó engedélyével 20%-kal növelhető. A törvényi szabályozás alapján a csoportfoglalkoztatók területéből egy óvodás kisgyermekre 2 m2-nek kell jutnia.
Király József, az MSZP önkormányzati képviselője az előterjesztés kapcsán elmondta, úgy látja, 30 gyerekkel két óvónő és egy dajka már csak nehezen tud foglalkozni, főképp, ha időközben kiderül, hogy egyik-másik gyerek esetleg problémás is. Arra figyelmeztetett, hogy a nagyobb létszám akár a minőségi nevelés rovására is mehet.
Falusi Norbert, az LMP önkormányzati képviselője felszólalásában szintén a minőségi odafigyelés fontosságát hangsúlyozta. Kitért arra, hogy miután a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyerekek kategóriáját leszűkítették, kevesebb gyermek eshet a kategóriába. Emiatt alapvetően megváltozott a helyzet, komoly kihívásokkal néznek szembe a fiatal pedagógusok, akik egyre több esetben váltanak inkább szakmát, ami szintén nagy probléma.
A sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere elmondta, természetesen a szakértői papírral rendelkező SNI-s vagy egyéb módon problémás gyerekek esetében 3-as szorzó működik, azaz a létszámba az ilyen gyerekek háromszorosan számítanak bele, hogy a pedagógusoknak könnyebb legyen a dolguk.
Pászti András önkormányzati képviselő kifejtette, az SNI-s gyerekek kapcsán már elindultak az intézkedések, az önkormányzati óvodák vezetősége minden esetben úgy nyilatkozott, hogy a speciális ellátást is ők vállalják. Azt is hozzátette, Kecskeméten versenyhelyzet van az óvodák között, és az önkormányzati óvodák sorra remekül szerepelnek. Épp ezért nem tartja aggályosnak, hogy van olyan óvoda, ahol a csoportok teljes létszámmal üzemelnek, hiszen mindenhol biztosított a megfelelő számú dajka és óvópedagógus.
Végezetül Szemereyné Pataki Klaudia polgármester elmondta, a nyugati országokra egyáltalán nem jellemző az itthon megszokott kötelező óvodai eljárás, főleg nem már 3 éves kortól, teljes ellátással, ezért fontos azt is figyelembe venni, hogy Magyarország élen jár ebben is.
