Március 18. – Sándor, március 19. – József, március 21. – Benedek
Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!
TUDJÁTOK MIÉRT ŐK FELELŐSEK A MELEGÉRT?
“A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldette Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt.
Hiába törölgette a homlokát, lazította a ruháját, szomjas és fáradt maradt. Amint körülnézett, meglátott a Tejút mellett egy kocsmát. Hogy megpihenjen, ott lerakodott és iddogálni kezdett. Közben pillája elnehezülvén- ottfeledkezett.
Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg utáni könyörgését, és Sándor után elküldte Jóskát, hogy keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta az ivóban. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett, hogy miért küldték.
– Eriggy fiam, Benedek, aztán nézz utána, hol kujtorog a két lator! – indította útba a harmadikat is az öreg Péter. De biz, Benedek is úgy járt, mint a másik kettő, mert a Tejút melletti kocsmában igen jó bort mértek.
Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből , de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott, és Mátyást küldte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert már nagyon jókedvük volt, dalolásuk messzire elhallatszott. Bement hozzájuk.
Amikor a három víg koma meglátta Mátyást ostorral a kezében, gyorsan szedték a sátorfájukat, és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.”
Ezért mondják rájuk az ismert regulát „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!
„, Mátyást pedig ezért tisztelték meg a jégtörő névvel „Mátyás a Jégtörő”.
NÉPI JÓSLÁS SZERINT
A népi időjóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”.
Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi napéjegyenlőség napja.
E napon szenteltek fokhagymát is, a „benedekhagymát”, aminek különleges gyógyító hatást tulajdonítottak.
WEÖRES SÁNDOR: TAVASZKÖSZÖNTŐ
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
zsákban Benedek hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog aki él.
Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb, aztán feketék,
végül barnák és a maradék.
BENEDEK NAPJA (MÁRCIUS 21.)
Benedek napja a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján a 20. század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hét éjszaka a harmat. Ennek főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták (benedeki hagyma). Rábaközben a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
VALLÁS SZERINT - SZENT BENEDEK - Tudtad, hogy ő Európa védőszentje?
480 körül született Nursiában. Rómában nevelkedett és tanult, ám tanulmányai befejezése előtt, elrettenve az ottani erkölcstelen élettől, visszavonult. Egy csoda, a széttörött cserépszita összeforrasztása miatt szentként kezdték tisztelni, ezért elhagyta a várost és remete életet kezdett. Az Anio folyócska völgyében telepedett le egy barlangban, pár kilométerre Nero császár villájától. Háromévnyi szigorú magány után pásztorok találtak rá, és vezették őt vissza az emberek közé.
Hírneve miatt a Vicovaroi sziklakolostor lakói meghívták apátjuknak, de később szigorú vezetése miatt meg akarták mérgezni. Ettől ismét egy csoda mentette meg: az áldás keresztjelére széttörött a méregpohár. Ekkor visszatért Subiacoba, ahol egyre több tanácskérő kereste fel, tanítványok gyűltek köré, később pedig az előkelő rómaiak gyermekeiket is rábízták.
Később – a hagyomány szerint 529-ben – Monte Cassino hegyén telepedett le végleg, és megalapította ma is híres kolostorát. Itt írta meg a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét, a Regulát, a szerzetes atyák tanításának és saját élettapasztalatainak felhasználásával.
A keresztény Nyugat számára a benedeki Regulát követő szerzetesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet. Szent Benedek fiainak jelentős szerepe volt Európa megtérítésében és kultúrájának kialakításában.
Benedek nővére, Skolasztika is Istennek szentelte életét, követte fivérét Montecassinóba.
Mérgezések, tűzvész, varázslás, láz, vese-, fog- és epebetegségek ellen könyörögtek hozzá, emellett a haldoklók, az iskolás gyermekek, bányászok, barlangkutatók, rézmetszők patrónusa. Boldog VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította. Ünnepét a nagyböjtből kiemelve július 11-re tették át. (Forrás: bences.hu, Katolikus hírportál)
Makai Marianna - Kecskemétimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges