Jelenlegi hely

Mi kerülhet a komposztálóba?

A komposztálás az egyik legfontosabb lépés a környezettudatos élethez, a hulladéktermelés visszaszorításához. Nem bonyolult eljárás, gyorsan megtanulható, minimális energiával elvégezhető. Fontos azonban tudni, pontosan mi kerülhet a komposztálóba. Segítünk.

Ahhoz, hogy megértsük a komposztálás fontosságát, elég két számadatot felhoznunk: egy átlagember évente 300 kiló hulladékot termel, ennyivel terheli a környezetét, ennek az egyharmadát, azaz 100 kilót megspórolhatna azonban, hiszen ezek olyan dolgok, amelyek komposztálhatóak. Ehhez csak azt kell tudni, mi kerülhet a komposztáló eszközbe, és mi az, amit semmiképpen se dobjunk bele. Így pedig nem csupán szemetet hasznosítunk újra, de a komposzt felhasználásával a kertünk talajának minőségét is javítjuk.

Mit lehet?

A komposztba kis túlzással mehet minden zöldhulladék – a kivételekről később írunk. Ide való a falevél, a lenyírt fű, a gyomok, a kiselejtezett fűszernövények, a levágott faágak. Minden, ami a ház körül létrejön a természet munkája által. A konyhai hulladék is a komposztálóba kerülhet, de csak akkor, ha nyers, ilyen a zöldségek és gyümölcsök héja, vagy például az almacsutka.

Az ételhordóban felejtett, bebüdösödött ebédmaradékok természetesen nem komposztálhatóak, ezeknek a kommunális szemétben a helyük. A komposztáló viszont szívesen látja a kávézaccot, a teafiltert, a kenyérdarabkákat, a tésztát, a magokat. Nem csak növények mehetnek azonban bele. A hamu tökéletes a komposztba, ahogyan mértékkel papírtörlők és kartondobozok is elbomlanak benne.

Ha van főként növényevő állat a háznál, például tehén, kecske vagy disznó, az utána létrejövő trágya szintén lehet a komposzt alapanyaga, azzal a kikötéssel, hogy mindig legyünk tekintettel a szomszédokra. A trágya szaga kellemetlen lehet, így átgondoltan használjuk a komposztálóban.

Mit nem lehet?

A húsevő állatok, például a kutyák és macskák ürüléke nem megfelelő, hiszen abban lehetnek olyan élőlények, kórokozók, amelyek nem pusztulnak el a komposztban, így csak szennyezik majd azt, illetve a talajt.

Tilos beletenni az úgynevezett rovarfertőzött növényeket, amelyeken hemzsegnek a kis élőlények, ezek szintén életben maradhatnak a komposztban. Ezt a problémát megoldja a magas hőmérséklet, amelyet úgy érhetünk el, ha többször is átforgatjuk a halmot, ám még okosabb döntés, ha megelőzzük a lehetséges problémát a nem megfelelő dolgok távoltartásával.

A mérgező növények, például a leander vagy a ricinus szintén nem jók a komposztba, de a kaktuszokra is figyelni kell, mert visszanőhetnek, életben maradhatnak a nekik kellemes környezetben. A komposztálás előtt javasolt a kaktuszok összedarabolása, ezzel is segítve az elbomlást. Ne tegyünk a komposztálóba kezelt, például festett vagy lakkozott fahulladékot, a gyomok gyökereit, felejtsük el a citrusfélék héját, illetve a húsokat és csontokat.

A főtt étel szintén nem megfelelő, azt a kommunális szemétbe kell dobni. Ezt a néhány kivételt elég figyelembe venni, minden más azonban komposztálható, így pedig újrahasznosítható otthoni zöldhulladéknak számít.

Szponzorált tartalom

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a 2026/2027-es tanév tervezett rendje – ezekre a dátumokra érdemes figyelni!

Itt a 2026/2027-es tanév tervezett rendje – ezekre a dátumokra érdemes figyelni!

Bár még javában tart a nyári szünet, már megjelent a 2026/2027-es tanév rendjének tervezete. A dokumentum alapján már látszik, mikor kezdődik a tanév, mikor várhatók a szünetek, valamint mikor zárul az első félév.
40 felett az élet – Életközepi kérdések

40 felett az élet – Életközepi kérdések

„Az élet első fele a szöveg megírásának jegyében telik, a második fele pedig a kommentár elkészítése ehhez a szöveghez.” Hogyan simíthatjuk ki az életközepi válság hepehupáit? A megoldást magam is keresem.
Mindennapi mérgeink

Mindennapi mérgeink

Gondolkodtál már azon, hogy egy-egy furcsa, makacs tünet mögött mi állhat, amire látszólag nincs semmi magyarázat? Mi van, ha a valódi okot a nap mint nap használt kozmetikumaink és vegyszereink összetevői között kell keresnünk? Ha felteszem a kérdést: szerinted hányféle mesterséges anyaggal találkozik a szervezetünk egyetlen nap alatt? Valószínűleg mindannyian alaposan alulbecsülnénk a valóságot. Játsszunk el a gondolattal, és számoljuk össze együtt, mennyi kémiai anyaggal érintkezhetünk a reggeli ébredéstől a villanyoltásig! (A napközben elfogyasztott élelmiszerek és italok összetevőit most szándékosan hagyjuk ki a képletből – a helyzet így is elég megdöbbentő lesz.)
Ha a diagnózis: PCOS

Ha a diagnózis: PCOS

PCOS. Sokan megrémülnek ettől a pár betűtől, amikor elhangzik a diagnózis. Ez egy komplex anyagcsere-zavar, ami a ma Magyarországon minden tizedik nőt érint. A policisztás ovárium szindróma azonban nem jelent feltétlenül meddőséget!
Ugrás az oldal tetejére