Ha valaki Szosznovszkij- vagy kaukázusi medvetalpat vél felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt – hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának, de fontos, hogy ne érjen hozzá, ne akarja letörni és ne akarja hazavinni bizonyítékként. Ha véletlenül mégis érintkeztünk a növénnyel, az orvosok azt tanácsolják, hogy a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le, és óvjuk a fénytől. A medvetalp nedve nagyon fényérzékeny hatású, főleg ha napfény éri, mert akkor az ultraibolya sugárzás kémiai reakciót vált ki, ami lényegesen megnöveli a mérgező anyagok koncentrációját, ez váltja ki az égési sérüléseket. A kaukázusi medvetalp csak a virágzásakor ártalmas az emberre, ez az időszak viszont egész nyáron tart. Elég ugyanis csak megérinteni a medvetalp levelét, már az is égési sérülést okozhat.
A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.
A Szosznovszkij-medvetalp a Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos, hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt. Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását, mivel igen szívós. Mélyre nyúló karógyökereiről képes újrahajtani, magjai évekig csíraképesek maradnak a talajban.
„Kiskőrös és Kecel térségében pár napja fedeztük fel a Szosznovszkij-medvetalp több, már termetesre megnőtt példányát, két eldugott, nehezen megközelíthető helyen, csatornaparton. A megfelelő óvintézkedések megtétele mellett, teljes testet védő vegyvédelmi ruhában kezdtük meg a növény eltávolítását, erdészeti szárzúzó gép segítségével együtt” – nyilatkozta Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.
„A területet mostantól kiemelten figyeljük, mivel biztosan szükség lesz még további beavatkozásokra, ennyire sajnos nem egyszerű megszabadulni tőle. Amennyiben újra kihajtanak, további szárzúzásra és vegyszeres kezelésre is szükség lesz” – magyarázta a szakember.
Évről-évre hatalmas feladat a nemzeti parkoknak az invazív, agresszíven terjedő, idegenhonos növények visszaszorítása. A Szosznovszkij-medvetalp és rokona, a kaukázusi medvetalp ráadásul nem csak természetvédelmi problémát jelentenek, hanem az emberre is veszélyesek.
További információ: Vajda Zoltán, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, osztályvezető, +36 30 488 4552, vajdaz@knp.hu
