Jelenlegi hely

Mi kerülhet a komposztálóba?

A komposztálás az egyik legfontosabb lépés a környezettudatos élethez, a hulladéktermelés visszaszorításához. Nem bonyolult eljárás, gyorsan megtanulható, minimális energiával elvégezhető. Fontos azonban tudni, pontosan mi kerülhet a komposztálóba. Segítünk.

Ahhoz, hogy megértsük a komposztálás fontosságát, elég két számadatot felhoznunk: egy átlagember évente 300 kiló hulladékot termel, ennyivel terheli a környezetét, ennek az egyharmadát, azaz 100 kilót megspórolhatna azonban, hiszen ezek olyan dolgok, amelyek komposztálhatóak. Ehhez csak azt kell tudni, mi kerülhet a komposztáló eszközbe, és mi az, amit semmiképpen se dobjunk bele. Így pedig nem csupán szemetet hasznosítunk újra, de a komposzt felhasználásával a kertünk talajának minőségét is javítjuk.

Mit lehet?

A komposztba kis túlzással mehet minden zöldhulladék – a kivételekről később írunk. Ide való a falevél, a lenyírt fű, a gyomok, a kiselejtezett fűszernövények, a levágott faágak. Minden, ami a ház körül létrejön a természet munkája által. A konyhai hulladék is a komposztálóba kerülhet, de csak akkor, ha nyers, ilyen a zöldségek és gyümölcsök héja, vagy például az almacsutka.

Az ételhordóban felejtett, bebüdösödött ebédmaradékok természetesen nem komposztálhatóak, ezeknek a kommunális szemétben a helyük. A komposztáló viszont szívesen látja a kávézaccot, a teafiltert, a kenyérdarabkákat, a tésztát, a magokat. Nem csak növények mehetnek azonban bele. A hamu tökéletes a komposztba, ahogyan mértékkel papírtörlők és kartondobozok is elbomlanak benne.

Ha van főként növényevő állat a háznál, például tehén, kecske vagy disznó, az utána létrejövő trágya szintén lehet a komposzt alapanyaga, azzal a kikötéssel, hogy mindig legyünk tekintettel a szomszédokra. A trágya szaga kellemetlen lehet, így átgondoltan használjuk a komposztálóban.

Mit nem lehet?

A húsevő állatok, például a kutyák és macskák ürüléke nem megfelelő, hiszen abban lehetnek olyan élőlények, kórokozók, amelyek nem pusztulnak el a komposztban, így csak szennyezik majd azt, illetve a talajt.

Tilos beletenni az úgynevezett rovarfertőzött növényeket, amelyeken hemzsegnek a kis élőlények, ezek szintén életben maradhatnak a komposztban. Ezt a problémát megoldja a magas hőmérséklet, amelyet úgy érhetünk el, ha többször is átforgatjuk a halmot, ám még okosabb döntés, ha megelőzzük a lehetséges problémát a nem megfelelő dolgok távoltartásával.

A mérgező növények, például a leander vagy a ricinus szintén nem jók a komposztba, de a kaktuszokra is figyelni kell, mert visszanőhetnek, életben maradhatnak a nekik kellemes környezetben. A komposztálás előtt javasolt a kaktuszok összedarabolása, ezzel is segítve az elbomlást. Ne tegyünk a komposztálóba kezelt, például festett vagy lakkozott fahulladékot, a gyomok gyökereit, felejtsük el a citrusfélék héját, illetve a húsokat és csontokat.

A főtt étel szintén nem megfelelő, azt a kommunális szemétbe kell dobni. Ezt a néhány kivételt elég figyelembe venni, minden más azonban komposztálható, így pedig újrahasznosítható otthoni zöldhulladéknak számít.

Szponzorált tartalom

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére