Jelenlegi hely

Tegyél róla, hogy ne az ivóvízedbe, hanem a gyűjtőládába kerüljön!

Ugye Te sem szeretnél gyógyszerszármazékokat inni az ivóvízzel? Egy kis antibiotikum vagy gombaölő a szörpödbe vagy a kávédba jöhet?

Komoly környezeti teher

hogy a fogyasztók negyede a háztartási hulladékok közé dobja lejárt készítményeit,

harmada nincs tisztában azzal, mi történik a háztartási hulladékba vagy a szennyvízhálózatba kerülő gyógyszerekkel.

A lakosság még mindig nem rendelkezik elegendő információval a lejárt szavatosságú gyógyszerek helyes leadási módjáról. Derült ki a BENU Magyarország Zrt. idén kivitelezett reprezentatív kutatásából.

Minták a Balatonból, Dunából, Tiszából

Ezt támasztja alá az idén nyáron elvégzett vízmintavételi kutatás is.

A három élővízből összesen 14 féle – a víztisztítók által nem kiszűrhető – hatóanyagot azonosítottak a szakemberek, amelyek a kidobott vagy WC-n lehúzott gyógyszerekkel kerülhetnek a természetes vizekbe a vizeleten kívül.

Forrás: Pexels / Posza Róbert

A kutatás szakmai vezetője Dr. Fittler András, Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, a három legnagyobb magyarországi élővízből vett minták eredményeit összegezve kiemelte:

Mindhárom vizsgált felszíni vizünkből – a Dunából, a Balatonból és a Tiszából – kimutatható volt a különböző hatóanyagok jelenléte, amelyet három párhuzamos injektálással elemeztünk. Összesen 18 hatóanyag jelenlétét vizsgáltuk, amelyek közül 14-et ki is tudtunk mutatni. Ezek a lejárt vagy nem használt gyógyszerek helytelen kezelésével kerülhettek az élővizeinkbe

A kimutatott hatóanyagok között megtalálható voltak antidepresszánsok, antibiotikumok, fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, gombaölők, szorongásoldók és nyugtatók hatóanyagai.

A kutató azt is elmondta, hogy egyelőre a hatóanyagok jelenlétének hatása az emberre elhanyagolható, ugyanakkor nagyon fontos odafigyelni arra, hogy ezek ne halmozódjanak fel.

A felszíni és talajvizek gyógyszermaradványokkal való szennyezettsége mára valós, globális környezeti problémává vált. Bekerülve a vizeinkbe, ártalmasak lehetnek a növény- és állatvilágra is. Azaz ami nem a poharunkban landol, az a tányérunkban.

A lejárt vagy nem használt gyógyszerek felelős kezelésével is környezetünket védjük.

A kampányt indító gyógyszertár-hálózat ezt szeretné tudatosítani az idén októberben induló edukációs, társadalmi célú kampányával.

„Szeretnénk felhívni a figyelmet erre az egyelőre környezeti problémára, és a kampány révén edukálni a helyes gyógyszerkezelésre. Ennek kiemelt eleme, hogy a lejárt vagy fel nem használt gyógyszereket a fogyasztók ne a kukába dobják, és ne is húzzák le a lefolyón, hanem vigyék vissza bármely gyógyszertárba, és adják le az arra kihelyezett gyűjtőládában” – mondta Zlinszky János, a patikahálózat vezérigazgatója.

Mit tegyünk a lejárt gyógyszerekkel?

A lejárt gyógyszerek veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért speciális, veszélyeshulladék-égetőkben kerülnek ártalmatlanításra. 

Soha ne dobjuk ki azokat a háztartási szemétbe!

2005 óta Magyarországon egy nagyon jól koordinált, zárt rendszerben működik a lejárt szavatosságú gyógyszerek kezelése:

  • a lejárt és/vagy visszamaradt gyógyszerhulladékát térítésmentesen leadhatja abban a patikában, ahol gyógyszerét vásárolta;
  • vagy az egész ország területén üzemeltetett bármelyik gyógyszertárban a betegtérben elhelyezett gyógyszerhulladék gyűjtő dobozokba

Ne dobj a gyűjtőedényekbe:

  • tűz- és robbanásveszélyes hulladékot,
  • a gyógyszerek papírdobozait és leírásait,
  • továbbá injekciós tűket, infúziós szerelékeket,
  • kábítószernek minősülő termékeket
  • folyadékot tartalmazó gyógyszerhulladékot
  • higany-tartalmú készítményeket

Az injekciós tűket az orvosi rendelőkben, kórházakban és a szakrendelőkben kihelyezett veszélyes anyag gyűjtőkbe lehet csak elhelyezni. Ezek megsemmisítéséről az intézmények gondoskodnak.

A Lakossági gyógyszerhulladék kezelési útmutató ITT található.

„Ne dobd ki, hozd vissza!” kampány

Olyan ismert személyiségek csatlakoztak nagykövetként a kampányhoz, mint

Erős Antónia televíziós műsorvezető, Gurisatti Gréta olimpiai bronzérmes válogatott vízilabdázó, valamint Puskás-Dallos Péter énekes, színész és műsorvezető,

akiknek az egészséges életmód, a környezetvédelem és a vizek tisztasága mind szívügyük.

A kampányban részt vevő három híresség a három megvizsgált vízhez való kötődését és történetét osztja meg a fogyasztókkal. A társadalmi célú kampány videótartalmaiban igyekeznek jó példával edukálni a magyar lakosságot, és arra buzdítani mindenkit, hogy tegyünk közösen azért, hogy természetes vizeink gyógyszermaradvány mentesek legyenek.

ADL - Debrecenimami

Forrás1; Forrás2; Listakép: Pexels / Diamondrehab Thailand

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.
Ugrás az oldal tetejére