Jelenlegi hely

A kamaszkori növekedési térdfájdalom

Kétféle szülő létezik. Az egyik típus, amikor fáj a gyerek térde, akkor rögtön megtalálja a megoldást, mivel pontosan ismeri a baj forrásait, így a gyereket azonnal eltiltja a focitól, a kosárlabdázástól és a gördeszkázástól, mondván ezek a sportok „kicsinálják” a térdet. A másik típusú szülő még egyszerűbben intézi el, egy „majd elmúlik, ez ebben a korban természetes” reakcióval. Természetesen a kettő között léteznek átmenetek.

 Ide tartoznak például azok a szülők, akik hallottak már a növekedési térdfájdalomról, kevésbé közismert nevén Schlatter-Osgood szindrómáról, amely általában 11 és 16 éves kor között jelentkezik különösen azoknál a fiataloknál, akik valamilyen szinten rendszeresen mozognak. Ez a szindróma nyilván azoknál a gyerekeknél is megjelenhet, akik kevesebbet mozognak, náluk azonban ritkábban fordul elő. Mielőtt azt gondolnánk, hogy „na, ugye”, ne felejtsük el, hogy a mozgásszegény életmódnak más kedvezőtlen hatásai is vannak, így a serpenyő még mindig a mozgás felé billen el. Összességében azonban elmondható, hogy ha gyermekünk kamasz korban rendszeresen térdfájdalmakra panaszkodik, akkor nem kell mindjárt kétségbe esnünk, hiszen nagy valószínűséggel ez a probléma a növekedésével jár együtt, ami természetes jelenség. Ettől azonban persze még fájdalmas. Éppen ezért az alábbiakban szeretnénk kicsit közelebb hozni a Schlatter-Osgood szindrómát, elsősorban a jelenséget elszenvedő gyermekek szülei számára.

A növekedési térdfájdalom kialakulásának okai

A csontrendszer hirtelen, intenzív növekedésével a lágyrészek és az inak az esetek többségében nem tudják felvenni a versenyt, ami azt eredményezi, hogy bár a gyermekek combcsontjai megnyúlnak, az ezekhez szorosan kapcsolódó inak nem képesek a lépést tartani, ezért feszesebbé válnak. Az aktív mozgás során az amúgy is feszes combfeszítő izmok miatt pedig a térd elülső oldala alatt található sípcsontot és az afölött elhelyezkedő, ún. térd gumót a normális mértéket meghaladó hatás érheti, ami a csont felszínén elváltozásokat okozhat. Ez az elváltozás pedig az esetek többségében csont képződéssel is együtt jár, aminek következtében csontbütykök alakulnak ki, amelyek mivel feszítik a csonthártyát, komoly fájdalmat eredményezhetnek.

Elsősorban fiú gyermekeknél szokott kialakulni ez a fajta elváltozás, mivel ők azok, akik gyakrabban végeznek olyan mozgásformákat, amelyek a combfeszítő izmok erőltetésével járnak. A leggyakrabban a labdarúgóknál, a futóknál, a röplabdázóknál és a kézilabdázóknál jellemző a növekedési térdfájdalom, de hogy ne legyünk igazságtalanok, például a lányok által közkedvelt görkorcsolyázás következtében is kialakulhat ez a probléma, amit a köznyelv egyszerűen csak „schlatter”-nek nevez. A lényeg tehát, hogy a túlterhelt combizomzat oly mértékben válik feszessé, amely a térdkalács alatti ín tovább feszülését eredményezi és a dominó sor végén ez az ín a tapadási pontot kezdi ki. A kamasz gyermekeknél általában párhuzamosan, mindkét térdben egyidejűleg alakul ki a növekedési térdfájdalom.

Hogyan lehet kezelni a Schlatter-Osgood szindrómát?

A szakemberek általában azt javasolják a szülőknek, hogy a gyermekeknél jelentkező növekedési térdfájdalom legjobb ellenszere a teljes pihentetés. Ezzel a gyógymóddal csak az a probléma, hogy éppen a kamaszkorban lévő gyerekeknél lehet a legkevésbé minimalizálni a mozgásigényüket, így több hétre eltiltani őket például a szeretett sportáguktól, bizony nem egyszerű feladat.

A pihentetés mellett hatásos gyógymód lehet egy megfelelő térdrögzítő alkalmazása is. Emellett pozitív eredményeket lehet elérni, ha a túlfeszített izmokat megfelelő módon rendszeresen, szakember irányításával nyújtjuk, vagy éppen lazítjuk el. Talán első hallásra, illetve olvasatra furcsán hangzik, de még a célzott helyre irányított erősítő gyakorlatok is segíthetnek. Ezek a gyakorlatok természetesen nem a térdre kell, hogy irányuljanak, hanem a combizomzatra. Az erősebb combizom ugyanis rugalmasabban működik, így a tapadási pontot nem terheli meg annyira, amelynek eredményeképpen a térd alatti sípcsont gyulladására is kevesebb az esély.

A növekedési térdfájdalom gyógyításához a szakértelem mellett sok türelemre is szükség van. A gyógyulás nehézsége viszont éppen abban rejlik, hogy akkor kell ezzel szembesülniük a szülőknek, amikor a gyerek kamaszkorban van. Ebben a korban pedig néha még a problémák nélküli hétköznapok átvészelése sem egyszerű feladat, nemhogy a növekedéssel együtt járó térdproblémák sok türelmet igénylő kezelése.

A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta!

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

A bizonyítvány nem mindig úgy sikerül, ahogy gyermekünk megérdemelné. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei összegyűjtöttek néhány mondatot segítségképpen, mit és hogyan mondjunk szülőként, hogy ne romboljunk, hanem építsünk.
Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
Ugrás az oldal tetejére