A közelgő kincstárlat hangulata már érzékelhető Kecskeméten is, hatalmas már most az érdeklődés iránta, nem is csoda, hisz a tárlaton bemutatott leletek felbecsülhetetlen anyagi és eszmei értéket képviselnek. Történelmi jelentőségű, hogy Kecskemétre is megérkezik a páratlan szépségű késő antik kollekció kiállítása. A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének csúcsdarabjai. A kiállításban 14 nagyméretű ezüstedény látható, melyek össztömege 68,5 kg.
A kalandos sorsú ezüst készletet a késő császárkori Pannóniában készítették, a Római Birodalom peremvidéken, ahol a betelepedni kívánó népvándorló törzsekkel már évszázadok óta folyt a harc. A kincset valószínűleg a 4-5. század fordulója táján rejtették el tulajdonosai, akik a harcok elől menekültek el. A birodalom eleinte visszaverte a támadásokat, de a pusztulás végül mégis bekövetkezett, amit nem a külső erő, hanem a belső gyengeség és az önfeladás okozott. A Seuso-kincsek sok történetet rejtenek, de azon belül is egy évezredes tanulságot: önmagában az, hogy egy civilizáció technikailag, tudományosan fejlett, még nem biztosíték arra, hogy túl is fog élni. Egyetlen civilizáció sem számíthat könnyű jövőre, ha magától értetődőnek tekinti a biztonságát és könnyelműen veszi az őt érő fenyegetéseket.
A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. Azóta sok viszontagságon ment keresztül, és több évtizeden át a nyilvánosság előtt is rejtve maradt. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években egy fiatalember találta, azonban hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a kincs darabjait az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Bizonyíték ezekre azonban nincs, mivel a megtaláló gyilkosság áldozata lett. A műkincs-együttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel. A rendelkezése álló információk alapján a 15 ma is ismert darabot a 80-as években vásárolta meg egy befektetőcsoport. A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron, ennek az összegnek a többszöröséért.
A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs jelenleg ismert 15 darabja.
Helyszín:
Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye, Kecskemét, Rákóczi út 1.
Belépőjegy árak:
- Teljes árú: 600,- Ft
- Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 300,- Ft
- Múzeumpedagógiai foglalkozás díja: 350,-
A megvásárolt belépőjeggyel a Cifrapalota állandó kiállításai is megtekinthetőek.
I. DÍJTALANUL látogathatják a kiállítást:
- Kiskorúak, 6. életévük betöltéséig
- 70. életévüket betöltöttek
- Fogyatékossággal élők, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb egy fő)
- Közoktatásban dolgozó pedagógusok, adott évre érvényes igazolással
- A közoktatási és kulturális miniszter által kiadott szakmai belépővel (hátoldalán érvényesített közgyűjteményi kártya), illetve a Pulszky Társaság, a Magyar Múzeumi Egyesület, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Levéltárosok Egyesülete tagkártyájával rendelkezők
II. 50%-OS KEDVEZMÉNNYEL látogathatják a kiállítást (a különféle kedvezmények nem vonhatók össze, jegyvásárláskor csak egyféle kedvezmény érvényesíthető):
- 6-26 év közötti életkorúak
- Öregségi teljes nyugellátásban részesülő nyugdíjasok, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 18.§ (2a) bekezdése szerint
- Családi jegy: felnőttek számára 50%-os kedvezményes belépőjegy, gyermekeknek ingyenes, amennyiben legfeljebb két fő (felnőtt) legalább két, 18 év alatti személyt kísér, és azok közeli hozzátartozója.
III. Saját hatáskörű kedvezmények:
A. Ingyenes belépési lehetőség:
- Előzetesen bejelentkezett, iskolai szervezésű, kecskeméti diákcsoportok
- ICOM, ICOMOS, AICA kártyával rendelkezők
- MVMSZ – Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége igazolásával érkező kollégák
- Hungary Card Standard kártyával, amennyiben a kinyomtatott napijegy a pénztárban marad
