Jelenlegi hely

Hogy reagáld le, ha valaki az online térben provokál téged! - Így kezeld a beszólogatást!

Posztolunk, csoportokban kommunikálunk, az online térben éljük az életünket, nem csak mi, hanem a gyerekeink is, és ha még most nem is mert még kicsi, akkor nemsokára, hidd el, ezt nem ússza meg senki…

A legtöbb esetben ez nagyon jó lehetőség, hiszen nagyon gyorsan választ kaphatunk a problémáinkra, kérdéseinkre, az internetnek köszönhetően pedig könnyen és gyorsan gyűjthetjük be mások véleményét és tapasztalatait is egy-egy témában. Igen ám, de ezek a vélemények általában különböznek (elég csak a gyereknevelés egyes sarkalatos kérdéseire gondolnunk), ez pedig gyakran garantált táptalaja a netes beszólogatásoknak és végeláthatatlan “komment-háborúknak”. 

Mit tehetsz, hogy elkerüld mindezt? - Bognár Katalin - pszichológus és önismeret coach írása.


Freepik.hu

Néhány gondolat a cyberbullyngről:

Mielőtt a fenti kérdésre rátérnénk, szeretném leszögezni: a személyeskedés, gúnyolódás, megszégyenítés vagy mások nevetségessé tétele ugyanúgy verbális bántalmazásnak (cyberbullying) számít, mint a fenyegetés vagy egyéb, durvább megnyilvánulások. 

Az asszertív, azaz tiszteletteljesen megfogalmazott és értelmes eszmecserére nyitott véleménynyilvánítás természetesen nem esik a fenti kategóriába. 

Mutatok is két példát: 

“Jézusom, hogyan etetheted te ezzel a 6 hónapos gyerekedet? Normális vagy?!”

“Ez az ételválasztás szerintem nem szerencsés egy ilyen fiatal babának. Megírnád, hogy mi áll a választásod mögött?  

Látod, érted a különbséget? 

Mit tehetsz tehát, ha valaki az online térben provokál téged? 

A legsimább megoldás természetesen a figyelmen kívül hagyás, törlés, tiltás. Ha így teszel, azzal elejét veheted annak, hogy érzelmileg egyre jobban bevonódj egy kellemetlen szituációba, és viszonylag gyorsan haladhatsz tovább a napoddal. Gyakran ez a legjobb, amit tehetsz. 


Freepik.hu

Nem gondolom azonban, hogy mindig a passzív megoldás az egyetlen elfogadható megoldás: teljes fokú jogunk megvédeni magunkat (az online térben is), mindaddig, amíg ezt asszertíven tesszük. 

De mit is jelent ez?

Az asszertivitás alap tétele, hogy “én is oké vagyok és a másik is oké”. Amikor asszertív kommunikációról beszélünk, akkor alapvetően egy magabiztos és tiszteletteljes önkifejezésről beszélünk. Az asszertív ember képes kiállni a saját szükségleteiért, véleményéért és érzéseiért anélkül, hogy ezzel mások - asszertív - jogait sértené. 

De térjünk most vissza a bántó kommentekhez!

Ha úgy döntesz, hogy reagálsz a téged ért ‘támadásra’, kérlek a következő pontokon fuss végig magadban, mielőtt bármit is cselekszel!

  • Végy három levegőt és számolj el legalább tízig… de inkább százig. 
  • Mérd fel a kommentelő valódi mondanivalóját és szándékát. Biztos, hogy bántani akart, vagy csak te értelmezted hirtelen úgy a hozzászólását? (Ne feledd: az írásos kommunikációt nagyon-nagyon könnyű többféleképpen értelmezni!) 
  • Mérd fel, hogy tudsz-e viszonylag higgadtan gondolkodni a válaszon!
  • Mérd fel, hogy tudsz-e (és akarsz-e) asszertíven válaszolni? (Ez a legfontosabb!)
  • Nézz mélyen magadba és tedd fel magadnak a kérdést: “mi az igazi célom a válaszadással?” Ha csak a frusztrációdat adnád le, vagy a sértettségeden enyhítenél, esetleg még több figyelmet szeretnél, kérlek tedd félre a kommentelést, és térj vissza hozzá 1-2 óra múlva!
  • Kérdezd meg magadtól: képes leszel ‘elvágni’ a beszélgetést, ha esetleg nagyon kicsúszik a kezeid közül? 

Ha mindent átgondoltál, és továbbra is a válaszadás mellett döntesz, akkor íme néhány tipp, hogy hogyan védheted meg a határaidat, érzéseidet és az álláspontodat anélkül, hogy agresszívvé válnál vagy passzívan elvonulnál.

1. Összpontosíts a tényekre, ne az érzelmekre; maradj higgadt, nyugodt és nyitott!

Például:

  • Sértő komment: „Ez a véleményed szánalmas.”
  • Asszertív válasz: „Értem, hogy más a véleményed. Meg tudnád mondani, pontosan miért gondolod így?”

Ezzel a módszerrel nem mutatsz agressziót, ugyanakkor nyitottságot mutatsz egy konstruktívabb irányú beszélgetésre.


Freepik.hu

2. Használj „én-üzeneteket”!

Például:

  • „Amikor ezt a megjegyzést olvasom, úgy érzem, hogy támadva vagyok. Szeretném, ha tiszteletteljesebben folytatnánk a beszélgetést.” 

Ez a válasz egyértelművé teszi, hogyan hatott rád a komment, és határokat állít fel a további beszélgetéshez.

3. Jelöld ki a határokat!

Például:

  • „Értékelem, hogy szeretnél beszélgetni, de nem vagyok hajlandó részt venni egy ilyen hangnemű vitában.” 

Ezzel jelzed, hogy kész vagy a beszélgetésre, de csak akkor, ha az tiszteletteljesen zajlik.

4. Visszautasítás helyett törekedj az építő válaszokra!

Például:

  • Sértő komment: „Ez az ötleted teljesen haszontalan.”
  • Asszertív válasz: „Lehet, hogy nem mindenki ért egyet vele. Szívesen meghallgatnám a te javaslatodat is, hogy hogyan lehetne javítani.”

Ez a válasz lehetőséget ad a beszélgetés konstruktív irányba terelésére.

5. Ha viszont szükségét érzed, mondj nemet!

Például:

  • „Nem érzem szükségét annak, hogy magyarázkodjam. Ezt az álláspontot képviselem, és elfogadom, ha te máshogy gondolod.” 

Ez a fajta reakció magabiztosságot sugall, és jelzi, hogy tisztában vagy a saját értékeiddel és határaiddal.

6. Állítsd le a beszélgetést, ha szükséges!

Például:

  • „Látom, hogy nem fogunk közös nevezőre jutni ebben a témában, ezért most inkább lezárom ezt a beszélgetést.”

Fontos, hogy ha így kommunikálsz, akkor valóban zárd is le a beszélgetést, és ne válaszolgass még vissza a soronkövetkező provokációra, különben hitelvesztetté válik a határhúzásod. 

Az asszertív kommunikáció tehát abban segít, hogy megvédd magad és az érzéseidet, miközben tiszteletben tartod a másik fél jogát is a véleményéhez. Természetesen senki nem születik úgy, hogy mestere ennek a kommunikációs formának, de a jó hírem az, hogy gyakorlással remekül elsajátítható és szuperül alkalmazható. Amennyiben azonban úgy érzed, hogy neked továbbra is nehézséget okoz a saját határaid, érzéseid és véleményed megvédése, érdemes lehet szakemberhez fordulnod és felkutatnod a mögöttes okokat. 

Bognár Katalin - pszichológus és önismeret coach - cukorhal.hu

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogyan legyünk penge arcok a karácsonyi ajándékozáskor a kamasz gyerekeinknél?

Hogyan legyünk penge arcok a karácsonyi ajándékozáskor a kamasz gyerekeinknél?

Kis vagy nagykamasz? Egyben tuti megegyeznek. Minden ciki, és a válaszuk nem tudom, ha a karácsonyi kívánságaikról faggatjuk őket.
5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Ugrás az oldal tetejére