Jelenlegi hely

A beszédfejlődésről – születés előtt

Amikor az édesanya szíve alatt növekedni kezd a kicsi, sokféleképpen gondol rá, elképzeli milyen lesz majd, mit csinálnak majd együtt, álmodozik, várja. Álmai, vágyai, ha tudatosan nem fogalmazódnak is meg ilyen formán, beszélő, hangot adó kisgyermekről szólnak.

Nem gondolunk rá, de mégis fontos, hogy gondolatainkat megosszuk majd gyermekünkkel, hogy ő is el tudja mondani, amit akar. Talán túlontúl természetes, hogy beszélünk, miközben ahhoz, hogy a kicsi hogyan válik beszélővé, ezernyi apró dolog együttes megjelenése, megszületése szükséges.

Már az 5 hónapos pocaklakó is hall

Az első, már pocaklakóként fontos élmény a hangok világa, a hangok folyamatos jelenléte életünkben. A magzat az 5. hónaptól már biztosan hall, a magzatvízen keresztül egyre több hang jut el hozzá, de az elsők édesanyja körülölelő, védő, óvó hangjai, az anyai szívverés, a vérkeringés, a korgó-morgó hangok, a lélegzés, esetleg tüsszentés-köhögés hangjai.

Ezek azért fontosak, mert a gyerek nem egyszerűen hangelemekként, hanem folyamatként, állandóan jelenlévő, ritmusos, vagy éppen azt megszakító elemekként éli meg. A ritmus, ami ekkor körülveszi az édesanya által a gyermeket: szívhang, lélegzet, lépések, mozdulatok ritmusa mély és a beszédfejlődés szempontjából is fontos nyomot hagynak a magzatban. Hiszen a beszéd nem más, mint a hangok folyamatos, ritmusos mozgása, amelyhez az évek során tartalmat, jelentést kapcsolunk.

A magzat először a hang ritmus mozgás-élményét kapja, majd ezt követi az édesanya beszédhangjának megismerése és a külvilág zajainak hallása. Az anyai hang meghallása, megismerése és főként megélése óriási jelentőséggel bír, mivel az édesanya hangját nemcsak hallja, hanem egész testével érzi a magzat, körülöleli őt az anyai hang védőburka. Nem véletlen, hogy később az anyai beszéd meghallása a kicsit milyen erősen befolyásolja majd a kinti világban is. Ezért fontos, hogy a magzat számára kellemes hangok közül az anyai hang, esetleg a magzathoz szóló anyai beszéd jelen legyen a várandóság idején.
 

A hangok érzelmeket közvetítenek a kicsik felé

A kellemes emberi beszéd megnyugtatóan hat a kicsire, ha ez hozzá szól, akkor még inkább biztonságban érezheti magát, hiszen az anya-gyermek közötti láthatatlan szálak működnek közben, és a beszéd tagadhatatlanul az érzelmeink közvetítője. A magzatkorban hallott – gyakran hallott- hangokat a kicsi képes felismerni (apa, tesó hangja), a mindennap ismételgetett versikét, mondókát, mesét a csecsemő megnyugvással felismeri, hasonlóan a várandóság alatt hallgatott zenékhez.

Nincs rá recept, hogy a magzatnak mi az igazán jó, valószínűleg az, amit édesanyja is kellemesnek érez, ami fontos, hogy a gyermek hallja, érezze az anyai hangot, akár spontán beszéd, akár mindig ismétlődő szöveg, ének formájában, vagy éppen zene hallgatásával. Figyelve a magzat első kommunikációs jelzéseit azt is tudni fogja az édesanya, milyen hangot érez a pici kellemesnek: vannak gyerekek akik a számukra kellemetlen hangok hatására kezdenek el mozgolódni, mások ilyenkor hagyják abba a mocorgást, de az édesanya ezeket az apró jeleket rövid időn belül értelmezni fogja és a magzatot körülvevő hangokat a kicsi ”kívánságához” igazítja. De mert az anyai hang pótolhatatlan, tudjuk ezt felnőttként is, ezért kényeztessük vele a magzatot minél többet – mert kicsit módosítva az ismert Kodály-gondolatot – a gyermek anyanyelvi nevelését a születése előtt 9 hónappal meg kell kezdeni.

Jómagam pontosan emlékszem arra, hogy lányom várásakor mindennapos dolog volt, hogy az erős, kellemetlen hangok hatására a kicsi mozgása váratlanul, hirtelen, mintegy a hang hatására szűnt meg, először meglepődtem, aztán elfogadtam ezt. És ami nem meglepő, kicsi babaként sem sírással reagált a világ erős hangjaira, hanem inkább visszahúzódott.

 

Gál Edina
logopédus

Forrás: bebikkicsikesnagyok.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni, anélkül hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére