Jelenlegi hely

Készítsük ovisunkat játékosan az iskolára! - Nyelvi fejlesztés, hallási differenciálás

Az óvodában szülői értekezleten előkerült az egyik általában nagy vitákat kiváltó téma: Készítik-e a gyerekeket az iskolára az óvodában? Oldanak-e meg feladatlapokat, kapnak-e foglalkozás keretében írásos feladatokat a gyerekek? 

Természetesen nálunk is vélemények és ellenvélemények (és persze határozott állásponttal rendelkező anyukák :) feszültek egymásnak. 

Nem célom, hogy  egyik vagy másik oldal igazát erősítsem, inkább e helyett összegyűjtöttem néhány olyan játékot, játékos feladatot, amivel az iskolaérettséghez szükséges készségeket mi magunk is fejleszthetjük – feladatlapok nélkül otthon, utazás vagy séta közben, jártunkban-keltünkben.  Mert azért én is azon az állásponton vagyok, hogy ráérnek majd az iskolában feladatokat oldani, mikor muszáj :( Addig fejlesszük játékokkal, játékosan, mert hiszem, hogy azzal eredményesebb….az együtt töltött időről nem is beszélve. 

Cikksorozatunkban az alábbi készségek fejlesztéséhez adunk ötleteket és természetesen szívesen fogadjuk a Te javaslataidat is, kedves olvasónk: 

 

3. Nyelvi fejlesztés és a hallási differenciálás fejlesztése

  • Első és legfontosabb a sok-sok beszélgetés, bármikor, bárhol, bármiről. Beszéljük meg a ránk váró dolgokat, de felidézhetjük a látottakat és az átélt élményeket is. Én nem értek egyet azzal, hogy ne kérdezzük meg a gyermeket, hogy mi volt az óvodában, mert az "visszaviszi" őt oda. Lehetnek olyan pozítiv és akár negatív élményei is, amiket jól esik neki felidézni akár az óvodában történnek, akár máshol. Nem is biztos, hogy aznap fogja őket elmesélni. Ezek nemcsak a mindennapi kapcsolatainkat teszik közvetlenebbé, de a gyerekben kialakuló bizalom és biztonságérzet későbbi kamaszkori viszonyulását is megalapozza felénk. 

  • Mesék olvasása is olyan alapvető tevékenység, ami a nyelvi fejlesztésén túl, a kreativitását, az egészséges gyermeki fantáziáját, a szókincsét mind-mind fejleszti és hozzájárul egy igen bensőséges szülő-gyermek kapcsolat kialakulásához. Elég nagyok már ahhoz, hogy akár közös mesélésbe is bevonjuk őket. Találjunk ki együtt meséket, amit később le is rajzolhatunk, el is játszhatunk. Nem helyettesíti ezt a televizióban vagy máshol nézett mese, rajzfilm. Ott készen kapja a gyermek a képi hátteret, amit egy olvasott mese esetén neki kell elképzelnie, kitalálnia. Ezzel megalapozzuk azt is, hogy olvasni szerető gyermekké, felnőtté váljon. 

  • Még mindig mesélés - játékkal összekapcsolva: Találjunk ki történetet képek alapján. Tegyük őket sorba, találjuk ki, hogy mi milyen sorrendben történhetett. Válasszunk ki képeket, amiket bele kell szőnünk a történetbe. Kezdjük el mi a történetet és folytassa ő. Lehet kezdetben esetlen, még igazi mesének nem nevezhető történetek születnek - bár ekkor is nagyon jól fogunk szórakozni - , de bátorítsuk őket. Meséljünk a játékmackóknak, a babáknak. 

  • Ki vagy mi vagyok én? - képzeljük bele magunkat valaki vagy valami helyzetébe - legyünk az erdő hercegei / hercegnői, legyünk pillangók egy virággal teli mezőn, legyünk birkapásztorok stb. - és meséljünk róla, hogy élhetünk, mivel telhetnek a napjaink. Játszhatjuk úgy is - akár társaságban is - hogy ki kell találni, ki vagy mi vagyok én. 

  • Természetes hangok megfigyelése kirándulás, séta közben. Figyeljük meg az állathangokat, az emberi hangokat és a természeti jelenségek hangjait is. Hallgassuk csak, milyen hangja van a szomszéd kutyának, az esőnek, a mennydörgésnek, a szélnek? Lehet-e hallani a csendet? Idézzük fel ezeket, próbáljuk utánozni őket. 

  • Mesterséges hangok megfigyelése: milyen hangot ad a telefon, a csengő, a különböző közlekedési- és háztartási eszközök, milyen hangja van az ajtónak, ha kinyitjuk és a liftnek, ha megérkezett. Próbáljuk meg, felismerjük csukott szemmel, hogy melyik háztartási eszköz hangját halljuk? 

  • Szógyűjtő játék - Gyűjtsünk szavakat, kifejezéseket egy-egy főfogalomhoz (gyümölcsök, sportok, háziállatok stb.), keressünk meghatározott hanggal kezdődő szavakat, ellentétpárokat, többjelentésű szavakat. Ha jól megy kereshetünk egy-egy témához, történéshez kifejezéseket. (pl. az uszodában, a vasútállomáson, a fodrásznál, egy kiránduláson, születésnapon stb.) Játszhatjuk társaságban, de ketten is, tét nélkül is, de apróbb ajándékokat is bevethetünk meghatározott mennyiség felett vagy megadott időn belül. 

  • Szólánc - játszhatjuk a szógyűjtős játékot is társaságban szóláncként, de maradhatunk a klasszikus szóláncnál is: mindig az utolsó elhangzott szó utolsó hangjával kezdődő szót kell mondani. Aki elakad kiesik vagy zálogot ad. Ezek a játékok nem igényelnek semmiféle eszközt, helyigényük sincsen, így útközben, autóban, séta közben is játszhatjuk. 

  • Kislányom egyik kedvence utazás, kirándulás közben unaloműzőként a "szabad a gazda" játék, ahogy ő hívja. Nagyon egyszerű játék, mindenki játszotta gyermekkorában. Gondoljunk valamire és a másiknak kérdések feltevésével ki kell találnia, mire is gondoltunk. Észrevétlenül tanulnak meg célirányosan kérdezni, célirányosan gondolkodni és bővül a szókincsük, amellett, hogy nagyokat lehet nevetni közben. 

  • Halbeszéd vagy szájrólolvasás. Egy-egy rövidebb és könnyebb szóval, kifejezéssel próbálkozzunk először, aztán lehet nehezíteni, ha könnyen megy. Cserélgessük a szerepeket, ő is próbálja meg artikulálva, de némán kimondani a szavakat. 

  • Telefonjáték - ehhez kell egy kisebb társaság (nagycsaládosok előnyben ;). Fülbesúgva kell továbbadni a másiknak az ugyanígy kapott üzenetet. Hogy mi lesz az eredeti mondatból a sor végére? Meg fogunk lepődni, hogy torzul el a kiindulási információ, de garantált a jókedv és a kacagás.​

 

Szerző: Veszprémimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?
Ugrás az oldal tetejére