2021.06.04-re, péntekre vártuk Kislányunkat!
Azt már a császármetszés után azonnal tudtam, hogy következő alkalommal VBAC lesz a terv, így elég sokat készültem, tájékozódtam. Az már az elejétől biztos volt, hogy szeretném, ha egy dúla jelen lenne és segítene, felkészítene! Mikor kiderült, hogy kismama vagyok, elkezdtem keresni, hova is mehetnék, ahol támogatják a VBACat?! Szóba került Szent István, Szent Imre Kórház, majd a végén Kiskunhalas is. (Itt Kecskeméten támogatott az orvosom, de ugye kicsi lett volna az esély, hogy pont bent lesz.)
Végül eldőlt, hogy Kiskunhalas lesz a befutó. Találkoztunk a főorvossal, akivel minden kérdést átbeszéltünk, laza, bizonyos kérdésekben nagyon elhivatott, korrekt és legfőképp támogató volt. Előző tapasztalatok alapján is ezt hallottam, de jó volt így személyesen is meggyőződni erről! Majd otthon végeztem a ctgket, így egyszer 37+6, majd 39+4re mentem ctgre Halasra.
39+2:
Délután láttam, mintha elkezdett volna ürülni a nyákdugó, de ekkor még nem voltam biztos benne. Végül másnap egyértelműsödött, aminek persze nagyon örültem! Aznap volt a nőgyógyászomnál meg egy utolsó UH, ahol 1 cm-re már nyitva volt a méhszájam! (Itt megjegyezném, vele is átbeszéltem a lehetőségeket, és nagyon korrektül megbeszéltük, ha úgy érzem jónak, menjek Halasra, mert ő kicsi eséllyel lehet bent! :) )
39+4:
Hajnali fél 3kor éreztem, hogy nagyon ritkán, gyengén, de valami elindult. Annyira azért már éreztem, hogy aludni csak alig alig tudjak pár perceket...
Aznap délelőtt mentünk Halasra ctgre, látszódtak a jósló fájások, mindenki biztatott!
Délután éreztem, mintha egyre sűrűbbek és erősebbek lennének a fájások. Miután letettem aludni a Kisfiunk, hirtelen kb 3 percesek jöttek, applikáción mértük, mikor szóltam a dúlának, jöjjön! Mire ideért, picit ritkultak, de úgy láttuk jónak, mivel utazni is kell, hogy induljunk! Viszont mire megérkeztünk egyre ritkultak a fájások, végül teljesen elmúltak. Borzasztó csalódott voltam, de a dúlám biztatott, hogy pont ez rá a bizonyíték, dolgozik a testem, ez a természet rendje, és ez ad újabb esélyt, hogy sikerülhet majd természetes úton megszülni a Kisbabánk! Hazajöttünk.
39+5:
Aznap egész nap pihentem, mivel fájásaim csak nagyon ritkán voltak, és addigra már 2. éjszaka nem aludtam... végül délután megint éreztem, egyre erősödnek a jelek, de bízni meg nem igazán mertem... Estére meg inkább erősödtek, már kifejezetten kínoztak a fájások, de nem igazán rendszereződtek; 8-12 percesek voltak. Végül kérdeztem a dúlám, mi legyen? Mondta, hogy eljön, és idővel majd látjuk, eldöntjük. Hajnali 2-ig pihentünk, mikor rendszeres 7-8 perces, erősebb fájásaim voltak újra elindultunk. Megbeszéltük, ha újra leáll, akkor is bemegyünk, hogy lássuk, nyílt-e a méhszáj valamennyire. Bár a fájások nem erősödtek és nem is lettek gyakoribbak, vártunk picit, végül bementünk a kórházba. A vizsgálatnál 3-4cm volt a méhszáj, úgyhogy nagyon örültünk!!!
Kértem, hogy kicsit később repesszenek burkot, hadd öltözzek át nyugodtan, menjünk be a szülőszobába. Mindenki kedves, támogató volt!
Nem siették el a burokrepesztést, csak a szülésznő jött be hozzánk meg nyugodtan picit beszélgetni, átbeszélni a terveket, és amiben nem is mertem reménykedni, szólt, hogy Apa is bejöhet, amint Halasra ért! (COVID-látogatási tilalom miatt ez nagy kérdés volt.) Minden szuperül ment!
A ctg vezeték nélküli és nem is kellett folyamatosan ctgznem. Szabadon mozogtam, a dúlával készülődtünk a burokrepesztésre és a későbbi szakaszokra. A fájások picit sűrűsödtek csak, és alig fájtak jobban, a méhszájam sem igazán haladt ekkor.
10 után megérkezett a férjem és nem sokkal később burkot repesztettek. Bíztunk benne, innen sokkal gyorsabb lesz a folyamat, de azért nem volt ilyen zökkenőmentes. Lassan erősödtek a fájások, meg lassabban nyílt a méhszáj... 4-6 centiig nagyon lassan haladtunk. Közben néha- néha leesett picit a szívhang, ami miatt újabb ctgt kértek, de a császár opció szóba sem került! (Persze mindenkiben megszólalt egy kis hang, de a biztatás került előtérbe!)
12 után már elég erős fájások jöttek, de meg mindig lassan nyíltam, végül javasolták, üljek át az ágyból a ctg székbe. Itt hirtelen felgyorsultak a dolgok, éreztem folyton, hogy erősen folyik a magzatvíz minden fájásnál. Nem sok idő telt el, és elkezdtem nyomást érezni, hasonlót, mint mikor kakilni kell. Itt már azért összefolynak az események, és az időérzékem is elhagyott. Soroltam, mit érzek, mi változott, ezért szóltak, feküdjek fel, megvizsgálnak. Azonnal mondták, hogy látszik a tágulási vérzés és a kitolás jön.
A szobában a hangulat megváltozott, mindenki felszabadult lett, biztatott és örült! Szuper érzés volt! Itt már kezdtem elhinni, hogy sikerülni fog tényleg!
A kitolás nem lett olyan gyors, kellett egy kis orvosi rásegítés és egy pici gátmetszés; de a lényeg: 15:17-kor megszületett természetes úton Nóri! Azonnal rám tették es együtt örülhettünk, összebújhattunk mindhárman! CSODA volt az egész! Mindenki dicsért, örült! Felfoghatatlan meg most is! :)
Elég hosszú lett az írásom, de hátha valakinek ez nyújt támogatást! Ha nem is indul gyorsan és zökkenőmentesen a vajúdás, sok sok támogatással és biztatással, készüléssel sikerülhet!
Ahhoz, hogy ezt az első gondolattól végig tudjam csinálni nagyon sokat köszönhetek a férjemnek, a dúlámnak, az itthoni orvosomnak, a Halason dolgozó összes dolgozónak, akikkel csak találkoztam! Mindenki mindenben támogatott, segített, csak kérni kell őket! :)
Mindenkinek hasonló csodás szülést kívánok!
- Szrenkáné Csatlós Anett -
Neked is van egy szép történeted, amit szívesen megosztanál velünk?
Írd meg nekünk! Mondjátok el, milyen élmény volt számotokra: örömeiteket, fájdalmaitokat, félelmeiteket vagy akár a kalandjaitokat!
Feltételek:
- Bárki megírhatja szülésélményét függetlenül attól, hogy hol és mikor szült.
- Apukák is írhatnak, ők hogy látták, mit éltek át.
- Fontos, hogy a történetben ne használjatok neveket, fogalmazzatok általánosan úgy, mint: a kórházban, az orvos, a szülésznő, és ne tartalmazzon másokat sértő, kritizáló hangnemet (a neveket jogunkban áll kivenni).
- Az írásban szerepeljen a szülés éve.
- Az írásodnak adj címet, és mellékelj egy fényképet, ha szeretnéd, hogy megjelenjen.
- Ha több gyermeked van, több történetet is küldhetsz.
A történetet e-mailben várjuk:
- Beküldési határidő: 2021. szeptember 1 – 29.
- Beküldési e-mail cím: kecskemetimami@gmail.com
Érdemes tollat ragadni - mert mindenki kap ajándékot!
Minden születésélményt beküldő 2 főre belépőjegyet kap a jakabszállási Magyarkertbe, melyet 1 éven keresztül használhat fel! (pályázat beérkezésétől számítva, pár napon belül küldjük is a jegyeket).
Továbbá minden születésélményt beküldő között ajándékot sorsolunk ki.
Nyeremények:
- Fotózás: Kismama, portré, gyerekek, vagy családi fotózás: Makai Marianna + nappali smink készítés Szelei Klára jóvoltából
- Love Your Belly tanfolyam – Nagy Kriszti jóvoltából
- Könyvnyeremény a Malom Libri Mesebolt jóvoltából
A sorsolás menete: minden beküldő neve bekerül a kalapba, a szerencse fog dönteni.
A sorsolás napja: a Születésünnep nyereménysorsolásának napja, október 1. 17.00 óra, Katona József Könyvtár.
Nyereményt sorsolják: Makai Marianna, a Kecskemétimami főszerkesztője és Kovács-Dandi Csilla, a Születésünnep Kecskeméten főszervezője.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
