Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük.
Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett és kizárólag 2023-ban ugyanúgy 100 pontért, mint ha emelt szintű érettségi eredmény volna.
Megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Az állami finanszírozású helyek ponthatárát ez nem befolyásolja. De az elmúlt években az állami finanszírozású helyek számának növekedése viszont a ponthatárok csökkenését eredményezte a legtöbb alapszakon.
Tanulmányi pontok
A felsőoktatási intézmények meghatározhatnak a középiskolai eredményekhez egy (ötödik) középiskolai tantárgyat és az érettségi átlaghoz egy érettségi vizsgatárgyat a tanulmányi pontok számításához.
Azon jelentkezőknek, akiknek nincs eredményük az előírt középiskolai tantárgyból vagy érettségi vizsgatárgyból, az érettségi pontok duplázásával állhat össze a jelentkezői pontszámuk maximum 400 pontos része.
Tanulmányi pontok számítása: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy, az felsőoktatási intézmény által elvárt tantárgy utolsó két év végi érdemjegyeinek az összegét szorozzuk kettővel, majd ismét kettővel. Tegyük fel, hogy mind az öt előbbi tantárgy utolsó két év végi jegye 5-ös lett. Így a számolás a következő lesz: (5+5+5+5+5+5+5+5+5+5)x2=100 pont. Egy érdemjegy különbség 2 pontot jelent. Továbbá az érettségi százalékos eredményei átlagával megegyező pontszám. Például: az érettségi eredmények átlaga 92% amiért 92 pont jár. Így összesen: 100+92=192 tanulmányi pont.
Érettségi pontok és érettségi elvárások 2023-ban
Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Vagyis követelményként továbbra is előírhatnak emelt szintű érettségi vizsgát.
A felsőoktatási intézmények egy része néhány alapszak vagy osztatlan szak esetében továbbra is kötelezően elvár egy emelt szintű érettségit egy vagy több általa meghatározott tantárgy egyikéből.
Az felsőoktatási intézmények nagyobb része viszont már nem vár el emelt szintű érettségi vizsgatantárgyat a felvételihez, mert elfogadja a középfokút is ugyanolyan értékben. Ez azt jelenti, hogy középszintű érettségi 100 százalékos teljesítése után 2023-ban 100 pontot fog kapni a jelentkező, de csak 2023-ban. 2024-től már ugyanezért a 100%-os középszintű érettségi eredményért csak 67 pontot. (így pl. 100%-os érettségi = 67 érettségi pont lesz 2024-től és 100%-os emelt érettségi = 100 érettségi pont). Indulhat a kalkuláció, hogy melyik éri majd meg jobban, ha a többletpontokhoz nem fog kelleni az emelt szintű után járó 20-40 pont (szakonként és intézményenként eltérő lesz a pontszám)
A felsőoktatási intézmények a legtöbb alapszak és osztatlan szak esetében a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és egy idegen nyelv érettségi eredményei közül bármelyik kettőt elfogadja pontszámításhoz és a két legjobban sikerült érettségi százalék eredményét adja össze a következőképpen: 100%-os érettségi 100 pontot ér, 72 százalékos érettségi 72 pontot ér. Ezért a két érettségi eredményért 100+72=172 érettségi pont jár a maximálisan elérhető 200 pontból. Egy százalék 1 pontot ér.
Hogy melyik egyetem melyik szakja mit vár vagy nem vár el, és milyen mértékben díjaz vagy nem díjaz emelt szintű érettségi kérdésében kevésbé rendszerszerű, az intézmények egyéni döntésén alapulnak. Az intézmények és szakok között nagy változatosság van abban is, hogy három vagy harminc tantárgy közül választhatunk ki két érettségi tantárgyat a felvételihez.
Többletpontok 2023-ban még érvényben vannak. Továbbra is a maximálisan szerezhető száz pontot többnyire csak két emelt szintű érettségivel lehet elérni.
2023-ban és 2024-től a pontszámítás alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén továbbra is 500 pontos rendszerben történik. A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat (I.), vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat (II.). A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki. Az emelt szintű érettségi vizsgát az intézmények egyes szakjaikon előírhatják, de nem lesz egységesen kötelező eleme a felsőoktatásba való bejutásnak.
A 2024-től érvényes érettségi pontszámítás minden szabálya majd egy következő cikkben fog helyet kapni.
Intézményi pontok 2024-től
2024-től a felsőoktatási intézmények határozhatják meg, hogy milyen követelményekért, eredményekért járnak további pontok maximum 100 pont erejéig. Ezek lehetnek többek között:
Az intézményi pontrendszerrel a felsőoktatási intézmények nagyobb szabadságot kapnak a kiválasztási eredményeik befolyásolására. Többletpontok helyett intézményi pontok lesznek. A felvételizők pedig vagy jobban vagy rosszabbul járnak. Miért? Azért, mert ugyanaz a nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi eredmény stb. felsőoktatási intézményenként és szakonként más-más pontszámot fog érni. Ráadásul a maximálisan szerezhető 100 intézményi pontot majd többféleképpen is el lehet érni viszonylag könnyedén, így felértékelődnek a tanulmányi és érettségi pontok, ami már a professzionális tervezés hatókörébe kényszeríti azokat a diákokat, akik a vágyott egyetem vagy főiskola állami finanszírozású helyére szeretnének bejutni. Valószínű, hogy apróságokon (pl. nem emelt szintű érettségivel szerzett nyelvvizsga pontértéke kontra emelt szintű érettségivel szerzett) is fognak múlni a jó helyek. Az is biztosnak látszik, hogy a rendszer a későn észbe kapókat a korábbinál szigorúbban fogja büntetni (év végi eredmények, nyelvvizsgák, kompetenciatesztek stb.)
A sikeres felvételi megoldását az eddigieknél jóval alaposabb, részletekbe menő és idejében megtörtént tervezés fogja biztosítani. A www.palyavalasztasom.hu blogjában számos bejegyzés találunk arról, hogy milyen módon és milyen szempontok figyelembevételével lesz szükséges ezt a tervezést megejteni. Arról is, hogy optimális esetben miért a fakultációválasztást megelőzően szükséges kiválasztani a célokat és pontstratégiát, megtervezni a folyamatot és kihangsúlyozni a következő évek lépéseit.
Írta és a Felvi.hu hivatalos adatai alapján szerkesztette Bakk L. Zalán Pályaválasztási Szaktanácsadó és Felvételi Eljárás Szakértő
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges