"Költő lenni vagy nem lenni" – Megnyílt az új Petőfi-kiállítás
"Költő lenni vagy nem lenni" címmel január 14-től látható a Petőfi Irodalmi Múzeum új, állandó Petőfi-kiállítása, amely az életmű főbb problémaköreit megidézve mutatja be Petőfi Sándor alakját. A költő születésének 200. évfordulója tiszteletére nyílt tárlat éppúgy bemutatja a Petőfi-kutatás legfrissebb eredményeit, mint a költő korának képzőművészetét, valamint Petőfi hatását és utóéletét is. Most először szerepelnek állandó kiállításban eredeti Petőfi-kéziratok.
A közönség számos multimédiás elem és adatvizualizáció segítségével kerülhet közelebb Petőfi Sándor alakjához. A múzeum névadójának 20-25 versét szinte minden magyar ismeri, az életmű azonban ennél jóval gazdagabb, a kiállításban ezért egyaránt jelen van az ismert és az ismeretlen Petőfi is.
A tárlat különlegessége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi-értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein keresztül vezeti végig a látogatót.
A bevezető tér megidézi az életrajz fordulatait, felsorakoztatja a költő emblematikus portréit és tárgyait, a következő öt terem pedig hat tematikus csomópont mentén kutatja a kényszerűen félbeszakadt, mégis gazdag életművet.
A Kötelék című szoba a költő társas kapcsolatait, szociális hálóját térképezi fel, a Róna terem Petőfi és a romantika tájélményét vizsgálja, az Otthon szekció pedig mezővárosi, majd nagyvárosi környezetben, családi körben mutatja be Petőfit és zsánerköltészetét.
A Rémek című rész a romantikára jellemző borzongás, démonok és halálkultusz nyomait keresi az életműben, az Áldozat terem Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig, végül az Erő című egység a forradalmi cselekvés pillanataiban villantja fel Petőfi alakját.
Az interaktív videoinstallációk, a korabeli művészeti alkotások és a személyes tárgy érdekessé teszik a kiállítást.
A kiállítással együtt a Károlyi-palota felújított terei és a Károlyi-kerttel egybenyitott múzeum udvara is megnyíltak a látogatók előtt.
Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi utca 16.
El Greco-kiállítás a Szépművészetiben
A Szépművészeti Múzeum 2023. február 19-ig látogatható kiállításán El Greco életműve áll a középpontban. A tárlat célja, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését.
Az összesen csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől. A tárlat időrendben vezeti végig a látogatót azokon a földrajzi helyeken, művészeti központokon, ahol a mester megfordult: különös tekintettel a festői formálódását döntően befolyásoló itáliai városokon, Velencén és Rómán keresztül egészen Toledóig, ahol élete több mint felét töltötte és ahol művészete a maga teljességében kibontakozott.
Szépművészeti Múzeum, 1146 Budapest, Dózsa György út 41.
VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete
A Kiscelli Múzeum 2023. március 26-ig megtekinthető kiállítását négylábú kedvenceink is látogathatják. Az ember és a kutya egymással való viszonya régi időkre nyúlik vissza. A kiállítás átfogóan mutatja be a fővárosi kutyatartás történetét a kezdetektől napjainkig. A városi kutyatartás többféle formáját megismerhetjük fotók, kisfilmek, szobrok segítségével.
A honfoglaló magyarok magukkal hozták a pulit, a középkori magyar arisztokrácia pedig a vizsla társaságában vadászott. A 19. századi magyarországi polgárság átvette a nemesség szokásait és a vidéki kastélyokból, kúriákból bevitte a kutyát a városba lakótársának.
A városi polgár társállata lett, emellett a kutya segítségére szolgált a külvárosi lakás földszintes és udvaros házának őrzésére. A különböző kutyafajták a városi nők divatkellékeiként is gyakran jelen voltak.
A 19. század közepén, Pesten 20.000 kutyát tartottak nyilván, napjainkban kb. 350.000-re tehető a kutyák és 200.000 a macskák száma Budapesten, azaz a lakosság negyede tart valamilyen háziállatot.
Kiscelli Múzeum, 1037 Budapest, Kiscelli utca 108.
A pénz útja
Az ingyenesen megtekinthető kiállításon a Pénzmúzeum a pénz öt funkciója köré szervezte tereit, segítve saját érintettségünk és a jegybank szerepének megértését a pénzügyek izgalmas, egyszerre ismerős és ismeretlen világában.
Az egyes terekben a problémafelvetést a személyes pénzügyeken, döntési játékon keresztül élhetjük át, amit történeti, pénzismereti kitekintés, a jegybanki funkciók bemutatása és numizmatikai tartalmak tesznek teljessé.
A kisebbeknek is érdekesek a játékos, interaktív eszközök és látványos képek, melyek segítségével megismerhetjük a pénz történetét. Látogatás előtt regisztrálni kell egy időpontra.
Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges