Fekete péntek helyett Ne vásárolj semmit! nap

A reklámok üzenete számunkra, hogy azok vagyunk, amit fogyasztunk: amit megveszünk, megeszünk, felveszünk. De az értékünk, személyiségünk tényleg a fogyasztásunktól függ?

Minden év november utolsó péntekén tartják a nemzetközi "Ne vásárolj semmit" napot, ami felhívja a figyelmet a túlfogyasztás okozta környezeti és társadalmi problémákra. Arra is, hogy advent ma már nem az ünnepvárásról, hanem a rohanásról, a drága ajándékok beszerzéséről szól.

Black Friday

A fekete péntek a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. A kifejezés 1966-ban keletkezett, használata 2009-re vált általánossá. Mivel a hálaadás az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökére esik, a fekete péntek így november 23-29. között szokott lenni.

Az elnevezés használata Philadelphiából ered és a sűrű közlekedésre utal. Első ismert megjelenésekor az 1965. évi fekete péntekre utalt: 1966. január -- „Fekete péntek” nevet adta a Philadelphiai Rendőrség a hálaadást követő napnak. Azonban ez nem egy kedveskedő név.

A fekete péntekkel indul meg a karácsonyi bevásárlószezon, ami hatalmas dugókkal, a belvárosi boltokhoz siető vásárlók miatt tömött járdákkal jár. Újabban a kereskedők és a média inkább arra utal a kifejezéssel, hogy a kereskedők ekkor kezdenek a pirosból (a veszteség színe a könyvelésben) átmenni a feketébe (vagyis nyereséget termelni).

Napjainkban a kereskedők az év végi vásárlási szezonban bonyolítják le éves forgalmuk kb. 40 százalékát. Magyarországon először 2013. november 29-én tartották meg a kiskereskedelemben a Black Friday nevű akciót, amelyen átlagon felüli árkedvezményeket kínálnak a vásárlóknak.

Roham az üzletekben

Az USA-ban nem hivatalos ünnep, de sokan szabadnapot vesznek ki erre a napra. Az amerikai nagyvárosokban a leértékeléssel nyitó üzletek előtt hosszú sorok állnak, amikor bejutnak, a vevők lerohanják a boltot. Az áruházakban ekkor már elkészítik a karácsonyi dekorációt.

Nyitáskor a kereskedők alacsony árakkal és kedvezményekkel igyekeznek a tömegeket a boltjaikba vonzani. Az év egyik legnagyobb forgalmát bonyolító nap mind a vevők számát, mind a bevételt tekintve.

Nálunk inkább az internetes kereskedelemben jelenik meg a vásárlási láz. Legkeresettebbek az elektronikai cikkek, a játékok, háztartási gépek, ruhák.

Ne vásárolj semmit! nap

A Ne Vásárolj Semmit! Nap jelképes tiltakozás a túlfogyasztás és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen.  A napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen.

Azóta hatvan ország vette át a Ne vásárolj semmit! napot, amit november utolsó péntekén rendeznek. Magyarországon először  2004-ben tartották.

„Nincsen az rendjén, hogy fogyasztási szokásainkkal környezeti és társadalmi problémákat generálunk. Mint ahogy az sem, hogy a vásárlás és egyes tárgyak kedvéért hajlandóak vagyunk még el is adósodni, miközben ha őszintén magunkba nézünk, nélkülük is boldogan elélhetnénk.”

A Magyar Természetvédők Szövetsége ezen a napon arra kéri az embereket, hogy egyáltalán ne vásároljanak.

„Az életben sok örömforrás van még, a boldogságot nem a boltokban árulják.”

Hogyan vehetünk benne részt? Ez nem arról szól, hogy a szükséges dolgokat ne vegyük meg, inkább az üzletek elkerülésére vonatkozik. Használjuk az időnket valami másra! Pl. Séta egy kedvelt helyünkön, meseolvasás, filmnézés, társasjáték, forró fürdő, sütisütés.

A Magyar Természetvédők Szövetsége vásárlási tippjei az év 365 napjára:

1. Elsőként érdemes végiggondolni, hogy valóban szükségünk van-e a megvásárolni kívánt termékre. Ehhez nagy segítséget nyújthat egy bevásárló lista, így kisebb a csábítás, hogy olyasmit vegyünk, amit aztán csak kerülgetünk, vagy élelmiszer esetén kidobunk, mert megromlik, mielőtt elfogyaszthatnánk.

2. Ha a vásárlás mellett döntünk, mindenképp nézzük meg, hogy a termék honnan származik, keressük a helyi termékeket, hiszen ebben az esetben a hazai gazdaságot támogatjuk és nem mellesleg a szállításból eredő környezetszennyezés is jóval alacsonyabb.

3. Nagyon fontos, hogy idény gyümölcsöket és zöldségeket vásároljunk. Bizonyára mindannyian kóstoltunk már paradicsomot és földiepret decemberben, de azok zamata, vitamintartalma meg sem közelíti a nyáron termettekét, arról nem is beszélve, hogy igen gyakran a külföldről származó gyümölcsökön, zöldségeken növényvédőszer-maradványok, tartósítószerek mutathatók ki.

4. Keressük a környezetkímélő gazdálkodásból, illetve méltányos kereskedelemből származó bio és fairtrade termékeket, amelyek előállítása során óvják a környezetet és a termelők megélhetését is biztosítják.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete néhány érdekes tényt ajánl figyelmünkbe a nap kapcsán:

• A vásárlásfüggést vagy kényszeres vásárlást egyre inkább szenvedélybetegségként tartják számon. Becslésesek Magyarországon ez a népesség mintegy 5%-át érinti, de a nők jó harmada lehet veszélyeztetett.
• A hazai vásárlók mintegy fele soha vagy csak ritkán készül előre a vásárlásra bevásárló listával.
• A vásárlások átlagosan 40%-a az előzetes vásárlási szándékoktól független, hirtelen ötlet és gyors döntés alapján való impulzus vásárlás, amiben nagy szerepet játszanak az akciók és a boltok által bevetett marketing-trükkök. A hazai felmérések emellett azt is mutatják, hogy a vásárlók 55%-a hagyatkozik a boltokban hozott gyors döntésekre.
• 2009 végén a magyar lakosság összes áruhitel-állománya megközelítőleg 90 milliárd forint volt, miközben a bankok által nyilvántartott késedelmes adósság visszafizetők száma 2010 végére elérte a 900 ezer főt.
• Többek között annak köszönhetően, hogy Európában átlagosan minden hónapban veszünk egy új mobilt, világszerte évente 40 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, aminek a megfelelő kezelése és újrahasznosítása egyáltalán nem megoldott.
• Életmódunknak köszönhetően jelentősen túlterheljük a bolygót. Ha mindenki úgy élne, mint mi magyarok, kettő Földre lenne szükségünk. Míg ugyanis egy lakosra körülbelül 1,8 globális hektár biológiailag aktív terület jut, mi 2,98-at használunk fejenként. Ez megfelel a felelőtlenség globális átlagának: az emberiség ugyanis 50%-kal gyorsabban használja a bolygó ökoszisztémáinak szolgáltatásait, mint ahogy azok képesek lennének megújulni.
• Mindeközben még jól sem érezzük magunkat annyira. A fogyasztásban és az anyagi javak felhalmozásában éllovasnak számító (és sokak számára példaképnek tekintett) Egyesült Államok a második világháború óta igencsak meggazdagodott. Annak ellenére, hogy az átlagos amerikaiak többet és többet fogyasztanak, egyre boldogtalanabbak és egyre rosszabbul érzik magukat a világban. Mi vajon boldogabbak vagyunk?

Halász Kinga
- Budapestimami -

Felhasznált forrás: greenfo.hu, tudatosvasarlo.hu