A fogadott szülésznőm, ekkor még műszakban volt, megcsináltuk a ctg-t, fájások még nem voltak. Egyet mondott még korábban: - Csütörtök délután nem szülünk, mert akkor a rendelőben kell lennem! Bármikor máskor lehet!
Hát nem éppen csütörtök volt? Így neki el kellett mennie, az ügyeletesekre maradtunk apával, dúlával, de egészen jól „elütöttük” az időt. 6-kor érkeztünk, 10-ig kaptam időt, hogy a testem magától működjön, de Dorka még nem akart kiköltözni, így 10-kor ballont raktak fel, ami segíti a méhszájat nyitni és beindítja a fájásokat. A ballon miatt antibiotikumot kellett kapnom, így kaptam egy csinos branült a kezembe, ami fájt és feszítette a bőröm, de gondoltam legalább ez majd eltereli a figyelmem, ha jönnek a kontrakciók.
Nagy pörgés volt aznap a szülőszobán, így a ctg-ben „vajúdtunk”, bár inkább csak várakozásnak nevezném. Ott nagyon jó volt, kényelmesek voltak a fotelok, figyelgettem a többi kismamát, beszélgettünk. Nem sokkal később megkaptuk az alternatív szülőszobát, aminek először nagyon örültem, de aztán kiderült, hogy hiába van benne kád, borzalmasan kényelmetlen, nem volt egy rendes szék vagy fotel, amin ülhettem volna, a tatami pedig kemény volt és alacsony. De szerencsére hamar kiraktak a szobából, mert másnak már jobban állt a szénája.
Így folytattuk a „vajúdást” a ctg szobában, aminek én nagyon örültem! 15 órakor kivették a ballont, a méhszáj ekkor már 5 cm volt, fájás sehol. Mondták zuhanyozzak le nyugodtan és utána bekötjük az oxitocint. 16.30-kor bekötötték, amivel az jár, hogy innentől ctg-n kellett lennem folyamatosan. Megkaptuk a tulipános szobát, ami nagyon kis barátságos volt, a szülésznőmnek és a dúlámnak is ez a kedvence.
Ágyba fektettek, de mondtam, hogy én nem fogok itt hanyatt feküdni, mert ez borzasztó kényelmetlen, így kicsit arrébb húztuk az ágyat és odavittük a fotelt, ami a szobában volt, abba ültem. Kényelmes volt! A „fájások” lassan elindultak, de nem nevezném még igazán annak őket, az oxit nagyon finoman és barátságosan adagolták, egyáltalán nem volt olyan érzésem, hogy hirtelen nagy fájdalomba kergetnek.
Így ment ez egészen estig. Időközben emeltek az oxin, hogy haladjon a dolog, de a baba szívhangja rosszul reagált rá. Ekkor többször rám néztek az ügyeletes orvosok és szülésznők is, ki-be járkáltak, volt egy kis aggodalmam, hogy emiatt esetleg császár gyanú merül fel. Megkértek, hogy feküdjek a bal oldalamra, ott jó volt a szívhang, így hagytak tovább így vajúdni. Este ¾ 9 felé érkezett meg a szülésznőm, ekkor már voltak fájások is, szépen szaladtunk előre. Majd hirtelen 5 cm-ről 6-7-re majd 7-8-ra nyílt a méhszáj. Rövid idő alatt óriást haladt előre a folyamat. A fájások közben egyre erősödtek. Nem éltem meg borzalmasnak, bár fájt ez tény.
Minden fájásnál a dúlám a lábam masszírozta, ami nagyon jól esett, főleg mert már jó ideje az oldalamon feküdtem és a lábam ettől zsibbadt már. Férjem pedig a keresztcsontom nyomta. Nyitották az ablakot, adták a vizet. Amikor már egyre erősebbek lettek a fájások jöttek hozzá a hangok is.
Dúlám ekkor halotta már, hogy hol járunk a vajúdásban és folyamatosan bíztatott, hogy ez az, nagyon jól csinálom. Az ügyeletes orvos miatt és a ctg miatt hanyatt fekve kellett a kitolásban lennem, ami azt hittem sokkal rosszabb élmény lesz. A szülésznő volt nekem szemben, párom a jobb oldalamon, dúlám a bal oldalamon, törölte a homlokom vizes ruhával, az orvos is mellettem állt szépen bíztatott, és volt bent egy tanuló szülésznő is, ő is kedves volt, tartotta a hátam. 23:50 körül érkeztünk a kitolásba. Kicsit később az orvos úgy ítélte, hogy vágjunk, és egy nagyon pici metszést csinált, majd a következő tolásra megszületett Dorka 0:37-kor.
A kitolásban a fájások nagyon ritkásan jöttek, ami azért volt jó, mert kettő között volt időm pihenni és felkészülni. A gátmetszésből csak az érzéstelenítő injekció beadását éreztem. A babát a hasamra tették, mert a zsinór csak addig ért el. Apuka vágta el a zsinórt 4 perc múlva, majd a lepény is szépen megszületett 6 perc múlva. Ezt követte a varrás. Amíg varrtak inkább apukára tettük a babát. Majd miután megvolt minden, mindenki szépen elvonult és ott maradtunk a szülőszobán egészen hajnal 3-ig.
Kicsit ott felejtettek bennünket a nagy pörgésben, mindenki aludt vagy pihent, a szülőszobákban is már csak egyben volt egy vajúdó. A babát levitte a tanulószülésznő a gyerekosztályra, engem pedig a takarító néni, aki nagyon kedves volt! Apuka lement az autóba a gyerekágyas csomagokért, dúlám pedig a szülőszoba ajtajában találkozott össze a következő mamájával, akinek a szülése beindult. Így ő azzal a lendülettel fordulhatott is vissza és vetette bele magát a következő szülésbe. Hajnali fél4-kor érkeztem meg a gyerekosztályra egy 4 ágyas szoba 4. tagjaként.
Nagyon rossz volt, hogy mindenki aludt, alig mertem az ágyban mozdulni is, nehogy felkeltsem a többieket. Dorkát 4-kor hozták ki, így kb 20-30 perc szeparáció érte csak. Alig vártam a reggelt. Hirtelen anyátlannak éreztem magam, az eddigi sok segítő kéz eltűnt és magamra maradtam. Aztán reggel 8 körül dúlám lejött megnézni, mert addigra be is fejeződött a szembejövő kismama szülése. Pont kapóra jött, hogy ott van, megkértem, hogy jelezze, szeretnék alapítványi szobába költözni. Így történt, hogy a délelőtt folyamán át is mehettünk Dorkával egy egyágyas szobába. Férjem hazament reggel, otthon még megnézte Dorka születésének videóját, mert végig fejkamerázta az egészet!
Aztán délután visszajött hozzánk és utána végig velünk maradt és hármasban töltöttük az első napokat! Pénteken 0.37-kor megszületett és hétfőn délután fél2-kor jöttünk el a kórházból (saját felelősségre), mert a tej nem indult be varázsütésre, a súlyesés pedig 3520-ról 3190-re csökkent. De én már nem akartam ott maradni! Haza jöttünk és szépen meg is indult a tej. A kórház csescemőseinek köszönhetően sok segítséget kaptam a szoptatásban!
Ui: Dorka születéséről értesítettem az itthoni orvosom is, aki válaszolt, hogy már tud rólunk és gratulál nekünk. A húgom orvosa is ő, és amikor találkoztak a dr. úr érdeklődött felőlünk!
- Kovács-Dandi Csilla -
Neked is van egy szép történeted, amit szívesen megosztanál velünk?
Írd meg nekünk! Mondjátok el, milyen élmény volt számotokra: örömeiteket, fájdalmaitokat, félelmeiteket vagy akár a kalandjaitokat!
Feltételek:
- Bárki megírhatja szülésélményét függetlenül attól, hogy hol és mikor szült.
- Apukák is írhatnak, ők hogy látták, mit éltek át.
- Fontos, hogy a történetben ne használjatok neveket, fogalmazzatok általánosan úgy, mint: a kórházban, az orvos, a szülésznő, és ne tartalmazzon másokat sértő, kritizáló hangnemet (a neveket jogunkban áll kivenni).
- Az írásban szerepeljen a szülés éve.
- Az írásodnak adj címet, és mellékelj egy fényképet, ha szeretnéd, hogy megjelenjen.
- Ha több gyermeked van, több történetet is küldhetsz.
A történetet e-mailben várjuk:
- Beküldési határidő: 2021. szeptember 1 – 29.
- Beküldési e-mail cím: kecskemetimami@gmail.com
Érdemes tollat ragadni - mert mindenki kap ajándékot!
Minden születésélményt beküldő 2 főre belépőjegyet kap a jakabszállási Magyarkertbe, melyet 1 éven keresztül használhat fel! (pályázat beérkezésétől számítva, pár napon belül küldjük is a jegyeket).
Továbbá minden születésélményt beküldő között ajándékot sorsolunk ki.
Nyeremények:
- Fotózás: Kismama, portré, gyerekek, vagy családi fotózás: Makai Marianna + nappali smink készítés Szelei Klára jóvoltából
- Love Your Belly tanfolyam – Nagy Kriszti jóvoltából
- Könyvnyeremény a Malom Libri Mesebolt jóvoltából
A sorsolás menete: minden beküldő neve bekerül a kalapba, a szerencse fog dönteni.
A sorsolás napja: a Születésünnep nyereménysorsolásának napja, október 1. 17.00 óra, Katona József Könyvtár.
Nyereményt sorsolják: Makai Marianna, a Kecskemétimami főszerkesztője és Kovács-Dandi Csilla, a Születésünnep Kecskeméten főszervezője.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
