Jelenlegi hely

A kamaszkori növekedési térdfájdalom

Kétféle szülő létezik. Az egyik típus, amikor fáj a gyerek térde, akkor rögtön megtalálja a megoldást, mivel pontosan ismeri a baj forrásait, így a gyereket azonnal eltiltja a focitól, a kosárlabdázástól és a gördeszkázástól, mondván ezek a sportok „kicsinálják” a térdet. A másik típusú szülő még egyszerűbben intézi el, egy „majd elmúlik, ez ebben a korban természetes” reakcióval. Természetesen a kettő között léteznek átmenetek.

 Ide tartoznak például azok a szülők, akik hallottak már a növekedési térdfájdalomról, kevésbé közismert nevén Schlatter-Osgood szindrómáról, amely általában 11 és 16 éves kor között jelentkezik különösen azoknál a fiataloknál, akik valamilyen szinten rendszeresen mozognak. Ez a szindróma nyilván azoknál a gyerekeknél is megjelenhet, akik kevesebbet mozognak, náluk azonban ritkábban fordul elő. Mielőtt azt gondolnánk, hogy „na, ugye”, ne felejtsük el, hogy a mozgásszegény életmódnak más kedvezőtlen hatásai is vannak, így a serpenyő még mindig a mozgás felé billen el. Összességében azonban elmondható, hogy ha gyermekünk kamasz korban rendszeresen térdfájdalmakra panaszkodik, akkor nem kell mindjárt kétségbe esnünk, hiszen nagy valószínűséggel ez a probléma a növekedésével jár együtt, ami természetes jelenség. Ettől azonban persze még fájdalmas. Éppen ezért az alábbiakban szeretnénk kicsit közelebb hozni a Schlatter-Osgood szindrómát, elsősorban a jelenséget elszenvedő gyermekek szülei számára.

A növekedési térdfájdalom kialakulásának okai

A csontrendszer hirtelen, intenzív növekedésével a lágyrészek és az inak az esetek többségében nem tudják felvenni a versenyt, ami azt eredményezi, hogy bár a gyermekek combcsontjai megnyúlnak, az ezekhez szorosan kapcsolódó inak nem képesek a lépést tartani, ezért feszesebbé válnak. Az aktív mozgás során az amúgy is feszes combfeszítő izmok miatt pedig a térd elülső oldala alatt található sípcsontot és az afölött elhelyezkedő, ún. térd gumót a normális mértéket meghaladó hatás érheti, ami a csont felszínén elváltozásokat okozhat. Ez az elváltozás pedig az esetek többségében csont képződéssel is együtt jár, aminek következtében csontbütykök alakulnak ki, amelyek mivel feszítik a csonthártyát, komoly fájdalmat eredményezhetnek.

Elsősorban fiú gyermekeknél szokott kialakulni ez a fajta elváltozás, mivel ők azok, akik gyakrabban végeznek olyan mozgásformákat, amelyek a combfeszítő izmok erőltetésével járnak. A leggyakrabban a labdarúgóknál, a futóknál, a röplabdázóknál és a kézilabdázóknál jellemző a növekedési térdfájdalom, de hogy ne legyünk igazságtalanok, például a lányok által közkedvelt görkorcsolyázás következtében is kialakulhat ez a probléma, amit a köznyelv egyszerűen csak „schlatter”-nek nevez. A lényeg tehát, hogy a túlterhelt combizomzat oly mértékben válik feszessé, amely a térdkalács alatti ín tovább feszülését eredményezi és a dominó sor végén ez az ín a tapadási pontot kezdi ki. A kamasz gyermekeknél általában párhuzamosan, mindkét térdben egyidejűleg alakul ki a növekedési térdfájdalom.

Hogyan lehet kezelni a Schlatter-Osgood szindrómát?

A szakemberek általában azt javasolják a szülőknek, hogy a gyermekeknél jelentkező növekedési térdfájdalom legjobb ellenszere a teljes pihentetés. Ezzel a gyógymóddal csak az a probléma, hogy éppen a kamaszkorban lévő gyerekeknél lehet a legkevésbé minimalizálni a mozgásigényüket, így több hétre eltiltani őket például a szeretett sportáguktól, bizony nem egyszerű feladat.

A pihentetés mellett hatásos gyógymód lehet egy megfelelő térdrögzítő alkalmazása is. Emellett pozitív eredményeket lehet elérni, ha a túlfeszített izmokat megfelelő módon rendszeresen, szakember irányításával nyújtjuk, vagy éppen lazítjuk el. Talán első hallásra, illetve olvasatra furcsán hangzik, de még a célzott helyre irányított erősítő gyakorlatok is segíthetnek. Ezek a gyakorlatok természetesen nem a térdre kell, hogy irányuljanak, hanem a combizomzatra. Az erősebb combizom ugyanis rugalmasabban működik, így a tapadási pontot nem terheli meg annyira, amelynek eredményeképpen a térd alatti sípcsont gyulladására is kevesebb az esély.

A növekedési térdfájdalom gyógyításához a szakértelem mellett sok türelemre is szükség van. A gyógyulás nehézsége viszont éppen abban rejlik, hogy akkor kell ezzel szembesülniük a szülőknek, amikor a gyerek kamaszkorban van. Ebben a korban pedig néha még a problémák nélküli hétköznapok átvészelése sem egyszerű feladat, nemhogy a növekedéssel együtt járó térdproblémák sok türelmet igénylő kezelése.

A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta!

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.
Ugrás az oldal tetejére